A keresztény egyház Pünkösd ünnepét a húsvét utáni ötvenedik naptól kezdve számítja. Jézus mennybemeneteléről, a Szentlélek eljöveteléről és az egyház megalapításáról emlékezünk. Húsvéthoz kapcsolódóan mozgóünnep. Pünkösdvasárnap ebben az évben május 27-ra esik. Az elnevezés a pentekosztész görög szóból származik, ami ötvenediket jelent. A zsidó vallásból ered az 50 nap, ők ünnepelték a Pészach utáni ötvenedik napon az első gyümölcsöket, az aratást, majd a Tízparancsolat adományozását.

Magyarországon eleinte keveredtek a keresztény szokások az ősi, pogány hagyományokkal, mára pedig összeolvadtak egy ünneppé.
Krisztus mennybemenetele után Mária, az apostolok és a tanítványok egy házban, együtt ünnepelték pünkösdöt. Egyszer csak óriási, az egész házat betöltő szél támadt. Megjelentek a lángnyelvek, amelyek szétoszlottak, s mindegyikükre leszálltak, a jelenlévők pedig megteltek a Szentlélekkel. Különféle nyelveken szólaltak meg, amiket a Lélektől kaptak. Akik ekkor Jeruzsálemben tartózkodtak, megértették – mindenki a maga nyelvén -, hogy mit mondanak az apostolok. Szent Péter azonnal prédikálni kezdett, s megalakultak az első keresztény gyülekezetek. Így született az egyház, ezért is tartjuk pünkösdöt az egyház születésnapjának.

Pünkösd jelképei

A középkorban kürtökkel, harsonákkal utánozták a Szentlélek eljövetelét megelőző szélzúgást, a lángnyelveket pedig égő kócokkal szimbolizálták, amiket leeresztettek a templom padlásteréből a hívek közé. Fehér galambokat engedtek szabadon, ami a Szentlélek jelképe volt. A házakra, az istállókra nyírfaágat, bodzát, gyümölcságat tettek, hogy a gonosz és ártó szellemeket távol tartsák. A lányok pünkösdi rózsát szórtak a mosdóvízbe, hogy szépek és egészségesek legyenek, a fiúk pedig a kiszemelt lány ablakába pünkösdi rózsát tettek.

Pünkösd ételei

A hagyományos pünkösdi étel a rántott csirke és a liba uborkasalátával. Azok a gazdák, akik tartottak juhot, a pünkösdi bárányból készítették el a báránysültet vagy a báránypaprikást. Sok helyen ettek édes tésztákat, hogy a kender sárga legyen, illetve eperrel, cseresznyével vagy más friss gyümölcsökkel töltötték meg a tésztákat. A ház előtt vagy az utcán pedig gesztenyét fogyasztottak.

Pünkösdi szokások

Pünkösd vigíliája: félig a szombat is ünnep volt a múlt században. Sokan fürödtek meg ilyenkor a Tiszában, mert a hiedelem szerint az ilyenkor fürdőzőket elkerülték a betegségek. A titok nyitja az volt, hogy se odafelé, se közben, se visszafelé nem szabadott egy árva szót sem szólni – így nem foghatott a fürdőzőn semmiféle rontás.

Pünkösdi király: a középkor óta ismeretes, hogy ügyességi versenyeken (karikába dobás, tuskócipelés) választották ki a megfelelő legényt, aki később a többiek vezetője volt. A pünkösdi király nagy úr volt: minden ünnepségen, mulatságon, lakodalomban megjelent, s ingyen ivott a kocsmákban is. Fogyasztásának költségeit a közösség állta. Helytől függően „uralkodott” egy évig vagy akár egy hétig is.

Pünkösdi királynéjárás: az eredeti szokások szerint 4 nagyobb lány körbevitte a faluban az ötödik, legkisebb, legszebb lányt. Közben énekeltek, s jókívánságaikat ismételgették. Minden udvaron megálltak, kendőt feszítettek a pünkösdi királyné feje fölé, letakarták fátyollal, majd felemelték. Termékenységvarázsló mondókákat kántáltak, utána pedig ajándékot kaptak.

Pünkösdölés: elsősorban adománygyűjtésre szolgált, a pünkösdi király és királyné együtt jelentek meg kíséretükkel, s házról házra jártak.