Selmeczi Gabriella ezzel kapcsolatban azt mondta, az állami nyugdíj legfőbb garanciája az állam és a társadalom megléte, valamint az, hogy az emberek dolgoznak, és minden hónapban befizetik a járulékokat. A fideszes politikus felidézte, mikor 2010-ben átvették a kormányrudat, azzal szembesültek: nincs elég pénz a nyugdíjkasszában. Arra, hogy 20-30 év múlva is legyenek öregségi nyugdíjak, nem a magánpénztárak, a tőzsdei befektetések vagy a különböző pénzalapok jelentik a garanciát, hanem a magyar állam és a Magyarország mögött álló tízmilliós társadalom - húzta alá Selmeczi.

Természetes, hogy lesz nyugdíj, a kérdés mindig az, hogy mekkora nyugdíjat tud kitermelni magából az adott ország gazdasága – folytatta Selmeczi Gabriella. Emlékeztetett, 2010-ben megállapodást kötöttek a nyugdíjas szervezetekkel, miszerint bármi történjen, garantálják és megvédik a nyugdíjak értékét. Kifejtette, ez azt jelenti, hogy a nyugdíjak értékét minden évben legalább annyival kell emelni, amekkora az infláció.

A Fidesz szóvivője arról tájékoztatta a jelenlévőket, a nyugdíjak jövő év január elsejétől 4,2 százalékkal emelkednek, de még ezt megelőzően novemberben, egyösszegű, 6 százalékos nyugdíjkiegészítést kapnak a nyugdíjasok.

Halász Zsuzsa a magánnyugdíjpénztárak kapcsán arra az ellenzéki vélekedésre hívta fel a figyelmet, hogy a kormány „lenyúlta” a magánnyugdíjpénztárak vagyonát. Selmeczi Gabriella erre reagálva elmagyarázta, a magánnyugdíjpénztáraknak nem volt vagyonuk, az a pénz, ami hozzájuk befolyt, a tagok pénze volt, emiatt az állami nyugdíjkasszában évről-évre nagyobb hiány alakult ki. A szocialista kormányok a helyzet rendezése érdekében először az adókból csoportosítottak át pénzt a nyugdíjkasszába, majd hitelt vettek fel.

A kormány megvédte a nyugdíjkasszát

2010 nyarán az Orbán-kormány azzal szembesült: sürgősen tenni kell valamit, hogy a nyugdíjrendszer fennmaradjon, ezért a kormány rábízta az emberekre, válasszanak, akarnak-e a magánnyugdíjpénztárban maradni, vagy visszatérnek az állami rendszerbe – folytatta Selmeczi Gabriella. Elmondta, az utóbbi esetében a kormány garantálta, hogy az emberek adómentesen felvehetik a reálhozamot, és az állam átvállalja az esetleges veszteségeket. Ennek következtében az állampolgárok 97 százaléka az állami nyugdíjrendszer biztonságát választotta, a reálhozamok pedig kifizetésre kerültek. Ezzel a lépéssel a kormány megvédte a nyugdíjkasszát, és Magyarország elindulhatott azon az úton, hogy visszafizesse tartozásait – emelte ki a szóvivő.

Arra a kérdésre, megmarad-e az özvegyi nyugdíj, Selmeczi Gabriella úgy válaszolt, a szocialisták annak érdekében, hogy visszaszerezzék a hatalmat, bármit képesek kitalálni, de abba nem gondolnak bele, ha egy özvegyi nyugdíjas azt hallja, hogy elveszik a nyugdíját, vagy egy nyugdíjast azzal riogatnak, nem kapja meg jogos járandóságát, akkor megrémül.

Az özvegyi nyugdíjat nem vesszük el, nem csökkentjük, hanem januártól ugyanúgy, 4,2 százalékkal emeljük, mint az öregségi nyugdíjat – jelentette ki Selmeczi Gabriella, hozzátéve, ugyanez érvényes az árvaellatásra is. Egyben leszögezte, aki már valamilyen formában korhatár előtti nyugdíjat vesz igénybe, az természetesen a jövőben is megkapja járandóságát, erre jogosult lesz.

A nagyobbik kormánypárt szóvivője két kivételt említett, eszerint azok az országgyűlési képviselők és rendvédelmi dolgozók, akik nem töltötték be az 57. életévüket, és az öregségi nyugdíjkorhatár előtt mentek nyugdíjba, azok 16 százalék adót fognak fizetni a járandóságuk után.

Nem lesz ingatlanadó

Az ingatlanadóval kapcsolatos felvetésre Selmeczi Gabriella úgy reagált, az ingatlanadót a jelenlegi kormánynak nem áll szándékában bevezetni. Emlékeztetett, ezt az adófajtát a szocialista kormányok kívánták bevezetni, de az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta, ezért nem vetették ki. Az ingatlanadó ötletét sem a Fidesz-frakció, sem Orbán Viktor miniszterelnök nem támogatja – húzta alá Selmeczi Gabriella.

A kommunista rendszer egykori vezetőinek nyugdíjfelülvizsgálatával kapcsolatban a politikus úgy fogalmazott, sajnálja, hogy a döntéshozók csak most, 21 évvel a rendszerváltást követően kezdtek el foglalkozni ezzel a kérdéssel. Igazságtalan, hogy vannak az országban olyan emberek, akik abból éltek és szereztek magas nyugdíjat, hogy másokat tönkretettek – fűzte hozzá Selmeczi. Elmondta azt is, jelenleg a pártok között egyeztetés folyik a témát illetően, és az MSZP-t leszámítva mindenki egyetért abban, hogy a kiemelt kommunista nyugdíjakat valamilyen formában meg kell adóztatni, vagy vissza kell venni.

forrás:fidesz.hu