Meddig tartható fenn a magyar nyugdíjrendszer? Felrobban-e a nyugdíjbomba? A demográfiai öregedés milyen hatást gyakorol az ellátások jövőjére? Az RTL Klub "Magyarul Balóval" műsorának június 7-i adásában beszélgettünk e fontos kérdésekről.

A műsort

A "Nyugdíjbomba - robbanhat?" címet viselő adás végén már nem volt időm néhány mondatban megvilágítani a nyugdíjcélú előtakarékosság lényegét és lehetőségeit. Beszélgetőtársam pontatlanul idézte a nyugdíj-előtakarékossággal kapcsolatos rendelkezéseket, ezért most tisztázom a valós helyzetet:

1) Az állam személyi jövedelemadó jóváírást tesz lehetővé (NEM állami támogatást nyújt, mint pl. a lakástakarékpénztári szerződések esetén!) háromféle nyugdíj-előtakarékossági megoldás esetében (önkéntes nyugdíjpénztári tagság, az egyes bankok által kínált nyugdíj-előtakarékossági szerződés - nyesz -, valamint a biztosítótársaságok által kínált  nyugdíjbiztosítás tekintetében).

2) Az önkéntes nyugdíjpénztári tagsági díj vonatkozásában az éves befizetett díj és munkáltatói támogatás együttes összegének 20%-a, legfeljebb 150 ezer Ft az szja-jóváírás mértéke. (Jelebleg 1,1 millió ember tagja valamelyik önkéntes nyugdíjpénztárnak.)

3) A nyesz esetében az elhelyezett nyugdíjcélú befektetés 20%-a, legfeljebb 100 ezer Ft az szja-jóváírás mértéke. (Jelenleg 110 ezer nyesz-számla él.)

4) A nyugdíjbiztosítás esetében a befizetett éves rendszeres és eseti díj 20%-a, legfeljebb 130 ezer Ft az szja-jóváírás mértéke. (Jelenleg 250 ezer nyugdíjbiztosítás él.)

5) Mindhárom lehetőség után is összesen évente legfeljebb 280 ezer Ft lehet az szja-jóváírás összege, amelyet a jogosult természetesen nem költhet el, mert a NAV az érintett nyugdíjcélú előtakarékossági megoldás ügyfélszámlájára utalja a jóváírást.

6) Az szja-jóváírásra egy adott évben csak olyan személy lehet jogosult, aki egyrészt fizeti a nyugdíjcélú megtakarításának/biztosításának a díját, másrészt fizeti az szja-t - és annak mértéke meghaladja a jóváírás összegét -, harmadrészt nincs adótartozása.

Összességében tehát tisztelt beszélgetőpartnerem, Simonovits professzor úr állításával ellentétben az állam NEM támogatja közvetlenül a nyugdíj-előtakarékosságot (és pláne nem ad 300 ezer forintot az előtakarékoskodónak), csak lehetővé teszi, hogy az érintett, felelősen gondolkodó és a jelenbeni fogyasztásáról a jövőbeni gondok enyhítése édekében lemondó megtakarító/befektető személy szja-jóváírást kérhessen a NAV-tól. Az adót, amelyből visszaírást igényelhet a nyugdíj-előtakarékosság révén, ő maga fizeti, nem az államtól kapja!

Ez a jóváírás természetesen nem csak azt illeti meg, aki az adójóváírásban részesített maximális összeget félre tudja tenni, hanem mindenkit, aki akár minimális összeggel is, de elkezdi az előtakarékosságot a nyugdíjas éveire. Aki például havi 5000 Ft-ot tud csak megtakarítani a nyugdíjbiztosítása keretében, vagyis évi 60 ezer Ft-ot tesz félre a nyugdíjára, szintén részesülhet 20% adójóváírásban (évi 12 ezer Ft-ot ír jóvá a NAV a biztosítótársaságnál vezetett nyugdíjszámláján). A 20% a kisösszegű nyugdíjcélú megtakarításokra ugyanúgy jár, mint a maximális összeget félretenni képes nyugdíj-előtakarékoskodónak.

IDE KATTINTVA újra megnézheti az adást :-)