egészségügyi adatoA stabil angina pectoris az iszkémiás szívbetegségek leggyakrabban előforduló megjelenési formája. A betegség gyakorisága az életkorral nő mindkét nemnél. Azonos korú népességet összehasonlítva az angina pectoris előfordulása gyakoribb férfiaknál, mint nőknél. Nők között a gyakoriság 1 százalék körül van a 45–54 éves korosztályban, míg a 65–74 éves női népességben eléri a 10–15 százalékot. A 45–54 év közötti férfiaknál az előfordulás gyakorisága 2–5 százalék, míg a 65–74 éves populációban eléri a 10–20 százalékot. Az európai népességben egymillió lakosra számítva 20–40 ezer angina pectoris miatt kezelt beteggel számolhatunk. Magyarországon – ismerve a rizikófaktorok előfordulását és a népkat – a 400 ezer anginás beteg reális becslésnek tekinthető.(1)

Mit jelent az angina pectoris?

A kifejezés a görög „ankhon” (jelentése: szorít), és a latin „pectus” (jelentése: mellkas) szóból ered, mellkasi szorítást jelent. William Heberden (1710-1801) brit orvos így írt 1768-ban a kórképről a Medical Transactions hasábjain: „A mellkasban létezik egy olyan rendellenesség, amely igen heves és különös, a velejáró veszély miatt igen jelentős tünetekkel jár, amelyik nem olyan ritka, és amelyikről nem találtam említést az orvosi irodalomban. A hirtelen fellépés, a fojtó érzés és a szorongás, amivel ez együtt jár, nem teszi helytelenné, ha angina pectorisnak nevezzük.”

A ma érvényes definíció szerint az angina pectoris a szívizom elégtelen oxigénellátása miatt átmenetileg fellépő mellkasi fájdalom, vagy mellkasi nyomásérzés, amely nem tart tovább néhány percnél, és nyugalomban megszűnik. Ún. stabil effort angina pectoris esetén a szívizom iszkémiájának (elégtelen oxigénellátásának) kiváltó oka a szívizom megnövekedett oxigénigénye, amely valamilyen fizikai terhelés következménye. Provokált angináról akkor beszélünk, ha pszichés stressz, illetve hideg levegő, vagy étkezés miatt nő meg a szívizom oxigénigénye. Az angina pectoris a szívizom-iszkémia egyik megnyilvánulási formája, amelyet a beteg mellkasi diszkomfort (nyomásérzés) , illetve fájdalom formájában észlel.

Az ún. típusos angina pectorist a szegycsont alatti fájdalom és/vagy diszkomfort jellemzi, továbbá a panaszt kiváltó ok (terhelés, vagy pszichés stressz), valamint az, hogy a panasz nyugalomban, vagy nitroglicerin hatására megszűnik. Az ún. atípusos angina pectoris esetén a felsorolt három jellemzőből kettő van jelen. Extrakardiális (nem a szívre lokalizálódó) mellkasi panasz esetén a jellegzetes panaszok közül egy van jelen, vagy egy sem.
Az angina pectoris súlyossága szerint a következő stádiumokat különböztetjük meg:

I. stádiumban a szokásos fizikai tevékenység (járás, lépcsőn járás stb.) nem okoz panaszt. A szokásos aktivitást meghaladó és tartósabb fizikai igénybevétel vált ki mellkasi fájdalmat.

II. stádiumban a szokásos fizikai igénybevétel enyhe fokban korlátozott. Sietés, lépcsőn felfelé menés (egy emelet megtétele), étkezés utáni fizikai aktivitás mellkasi fájdalmat vált ki.

III. stádiumban a szokásos fizikai aktivitás jelentős mértékben beszűkült. Normál tempóban történő járás, lassú tempóban emelkedőre menet, illetve sík talajon sétálás is panaszt okoz.

IV. stádiumban bármiféle fizikai aktivitás mellkasi fájdalmat okoz, ill. esetenként a panasz nyugalomban is előfordul.(2)

Hogyan kezelhető?

Az utóbbi években jelentős fejlődés történt a stabil angina kezelési stratégiájában. A terápia megválasztásakor az orvosok ma már nem csak a tünetek enyhítésére törekednek, hanem többféle szempontot is figyelembe vesznek. Nem csak az erekben létrejött elváltozásokat kezelik, hanem azokat a károsodásokat is, amelyek a szívizomban keletkeznek. Különböző hatású gyógyszereket alkalmaznak az anginás tünetek enyhítésére és gyakoriságuk csökkentésére, a szívösszehúzódások gyakoriságának és erejének csökkentésére, és az érgörcsök megelőzésére. Ugyanakkor szem előtt tartják azt is, hogy a súlyos következmények – a szívinfarktus, a hirtelen halál – megelőzésével javítsák a betegek életkilátásait. A prognózist ún. antitrombotikus kezeléssel (a vérlemezkék összetapadását gátló gyógyszerekkel, ilyen az Aspirin® Protect), a káros koleszterin (LDL-C) csökkentésével és antioxidáns terápiával lehet befolyásolni. Bizonyos esetekben egyéb beavatkozásra – katéteres értágításra, sebészi éráthidalásra – is szükség lehet, ám ez az eljárás nem alkalmazható minden betegnél.

Különösen nagy odafigyelést igényel a stabil anginás cukorbetegek gondozása. Az ő esetükben az anginás panaszok nagyon szegényes tünetekkel jelentkeznek. Ennek oka, hogy a diabétesz egyik leggyakoribb szövődménye, az ún. neuropátia (az érző idegek károsodása) gyakran érinti a szív- érrendszeri idegrendszer működését. Emiatt a betegek nem érzékelik azt a bizonyos erős, szorító mellkasi fájdalmat, ami az anginát jellemzi, jóllehet a 24 órás EKG jelzi náluk az iszkémiás (elégtelen oxigenellátású) epizódokat.

Mit tehetünk állapotunk javításáért?

Első és legfontosabb teendőnk, hogy amennyiben dohányzunk, sürgősen tegyük le a cigarettát. Mára ugyanis beigazolódott, hogy a dohányzás a koszorúér-betegség legfontosabb, visszafordítható rizikófaktora. A dohányzás teljes elhagyása csökkenti a panaszokat és javítja a prognózist. A leszokás nem könnyű, ezért szükség esetén érdemes az orvos segítségét kérni, aki nikotinpótló eszközökkel, illetve egyéb gyógyszeres kezelésekkel könnyítheti meg a folyamatot.

Sokan attól tartanak, hogy ha abbahagyják a cigarettázást, meghíznak. Ezért a leszokással párhuzamosan érdemes áttérni az ún. mediterrán étrendre, amelynek alapja a zöldség-, gyümölcs- és teljes kiőrlésű gabonafélék, hal és szárnyas bőséges fogyasztása. Ugyanakkor folyamatosan ellenőrizni kell a zsíranyagcsere-háztartás alakulását is. Egészséges táplálkozással mérsékelhető a teljes koleszterin és a „rossz koleszterin” (LDL) szintje, ami csökkenti a koszorúér-megbetegedés veszélyét. Mindemellett könnyebben megszabadulhatunk az esetleges testsúlytöbbletünktől is, ami szintén jótékonyan hat szívünk és érrendszerünk állapotára.

A testsúly normalizálása azért is nagyon fontos, mert az elhízás – különösen a has tájéki, ún. alma típusú elhízás – nagyban megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának veszélyét. Ezért törekedni kell a rendszeres mozgásra ami elősegíti a testsúly normalizálását, emellett növeli az anginás betegek terhelhetőségét, csökkenti a panaszaikat, kedvezően hat a vérnyomásra és a teljes anyagcserére is. Edzett szívben gazdagabb a koszorúsér-keringés, alacsonyabb a nyugalmi pulzusszám, kedvezően alakul a pihenés-munka arány. A rendszeres edzés véd a balkamra diasztolés működésének életkorral járó romlása ellen. Az edzett szív csökkenti az infarktus rizikóját, javítja az életkilátásokat. Az edzésprogram kialakításakor természetesen ki kell kérni a kezelőorvos véleményét, aki a beteg teljesítőképességének felmérése, és panaszainak súlyossága szerint ítéli meg, hogy személyre szabottan milyen fizikai aktivitás javasolható.

Az anginás rohamok provokálásában nagy szerepe lehet a pszichológiai tényezőknek is. Az angina pectoris diagnózisa már önmagában is szorongást válthat ki. Sokat segíthetnek a stressz leküzdésében a különböző relaxációs technikák és egyéb módszerek. Sajnos sokan az alkohollal próbálják enyhíteni szorongásukat, ami azonban nemhogy nem oldja meg gondjaikat, hanem további bajok forrása lehet. Általánosan elterjedt tévhit, hogy az alkohol javítja a szívműködést. Napi egy pohárka vörösbor valóban kedvező hatású lehet, ám a rendszeresen nagymennyiségben fogyasztott alkohol megnövelheti a különböző szívbetegségek kialakulásának a kockázatát, és különösen káros a magas vérnyomással élők, illetve a pangásos szívelégtelenségben szenvedő betegek számára.

1, 2 A stabil angina diagnózisa és kezelése. Kardiológia Szakmai Kollégium, 2012. Írták: Dr. Czuriga István és dr. Jánosi András.