Igen fájdalmas ízületi gyulladás, amelyet nátrium-urát kristályok lerakódása okoz. Ezek a kristályok azért gyűlnek fel az ízületekben, mert a vérben a húgysav szintje magasabb a szokásosnál. A köszvény kifejlődésében az öröklésnek és a helytelen életmódnak, így a túlzottan bőséges, fehérjében gazdag táplálkozásnak és az alkoholfogyasztásnak is van szerepe. A húgysav szintje akkor lesz rendellenesen magas, ha a vesék nem tudnak elegendő mennyiséget eltávolítani a vizelettel. Nagy mennyiségben képződhet például az enzimműködés bizonyos örökletes zavarai esetén, vagy bizonyos betegségekben, például a vér daganatos betegségeiben, melyek során a sejtek szaporodása és pusztulása felgyorsul. Egyes vesebetegségek és gyógyszerek szintén csökkentik a vese azon képességét, hogy eltávolítsa a vérből a húgysavat. Rendszerint a középkorú férfiak és a változás kora utáni nők betegsége. Hazánkban ritkán fordul elő.

A köszvényes roham többnyire váratlanul tör a betegre. Kiválthatja egy kisebb sérülés, műtét, nagy mennyiségű alkohol vagy fehérjében dús étel fogyasztása, fáradtság, lelki stressz, betegség. Az akut köszvényes rohamnál valamelyik ízületben, leggyakrabban a láb öregujján gyulladás fejlődik ki, de gyakori a rüszt, a boka, a térd, a csukló és a könyök ízületeiben is. A kristályok inkább ezekben a távolabbi, hűvösebb ízületekben rakódnak le, mert alacsonyabb hőfokon könnyebben kristályosodnak, kevésbé gyakoriak a nagyobb ízületekben, a hátgerincen, a csípőben és a vállon. Az ízület feletti bőr duzzadttá, pirossá, fényessé és meleggé válik, érintése is igen nagy fájdalmat okoz, a beteg - beszámolók szerint - még a takaró nyomását is képtelen elviselni. Néhány óra után a fájdalom enyhül, de a láb duzzanata megmarad. A tompa fájdalom a következő éjszakán ismét erősödhet, és néhány napon át tarthat, egyre csökkenő intenzitással. Egy-egy roham nyomtalanul elmúlhat, de ha többször ismétlődik, maradandó változást okoz az ízületben. Az ízületen látható elváltozást kísérhetik egyéb tünetek is: magas láz (különösen az első éjszakán), hidegrázás, általános rossz közérzet, légcsőhurut, gyomorpanaszok, székrekedés és heves szívverés. A máj rendszerint érzékeny, duzzadt, a vizelet sötét, bőséges, a húgysav mellett urobilinogént is tartalmaz.

A betegség előrehaladtával a kezeletlen rohamok egyre hosszabb ideig tartanak, gyakoribbak és több ízületre is kiterjednek.

Súlyos, idült köszvény esetén gyakori az ízületek deformálódása. A folyamatosan lerakódó kristályok károsítják az ízületet és az inakat, így a mozgás egyre korlátozottabb. Az urát kristályok kemény csomókban rakódnak le, elsősorban az ízületek körül, de más szerveken is, például a fülön. Ha a mozgásszervek érintettek, a diagnózis könnyebb. Sokkal nehezebb a bajmegállapítás, ha a köszvényes roham a vesében, a szemben, a fülben, stb. jelentkezik. A veserohamnál a vese tokja húgysavas sókkal telítődik. Az agyi roham agyvelőgyulladásra emlékeztet, míg a szem köszvényes rohama zöldhályoghoz (glaukómához) hasonló tüneteket mutat a szemhéjak és a szemgolyó megduzzadásával, vérbőséggel. A köszvénnyel foglalkozó orvosok szerint a rohamok főleg ősszel és tavasszal jelentkeznek.

A tünetek általában már sejtetik a kórokot. Az orvos az ízületek vizsgálatával és a vér laborvizsgálati eredmények alapján, azaz a magas húgysav-szintből tudja megállapítani a betegséget. Ritkán normális húgysavszint mellett is fennáll a betegség. Az ízületi folyadékból vett mintában kialakult tű alakú urátkristályok mikroszkópos kimutatása viszont egyértelművé teszi a diagnózist.