Jelek, amelyek a magas vérnyomásra figyelmeztethetnek

Kerülje el a szövődményeket!

Fáj a feje, időnként megszédül, egyre gyakrabban szidja az időjárási frontokat, mindig van valami "bogyó" a táskájában? Nem kellene inkább időnként megmérnie a vérnyomását? Összegyűjtöttük a figyelmeztető jeleket.

Bagatellizált kellemetlenségek

Elterjedt hiedelem, hogy a magasvérnyomás-betegség a "néma gyilkos", mert nincsenek előjelző tünetei. Nos, ez azért nem így van, a szervezetünk küldi a jeleket, csak jobban oda kellene figyelnünk ezekre. Sajnos, sokan hajlamosak vagyunk ezeket bagatellizálni. A nagyvárosi, rohanó életforma valóban nem kedvez az egészségtudatosságnak, de egy kicsivel több odafigyelést mindenki megérdemel saját magától. Biztosan Önnel is előfordult, hogy megfájdult a feje, feszültnek érezte magát, olyan érzése lett hirtelen, "mintha a szeme akarna kiugrani a helyéről" stb., de mindezt betudta annak, hogy a munkahelyén gondok vannak, vagy éppen a családja idegesítette fel, hideg vagy meleg front közeledik. Hányszor hallotta már azt a jól bevált, közhelyes, hazug mondatot, miszerint "negyven fölött akkor van baj, ha semmink nem fáj"? A semmibe vett, egy bekapott fájdalomcsillapítóval elintézett, bagatellizált kellemetlenségek nagyon nagy bajjá nőhetnek!

Feszültség, fájdalom

A fejfájás, a szédülés, a hányinger, a fülzúgás, a nyugtalanság, a mellkasi nyomásérzés, a felerősödő szívdobogás, és a látászavar mind-mind a magas vérnyomás tünetei lehetnek. Természetesen ezek olyan jelenségek, amelyek együtt járhatnak egészen más betegségekkel is, de épp ezért kell feltétlenül tisztázni az okokat, ha visszatérően jelentkeznek. Jellemző a tarkótáji fejfájás, amely spontán csillapodik. A szédülés, a fáradékonyság, az általános gyengeség, az orrvérzés, a véres vizelet, a homályos látás, és a mellkasi fájdalom az érrendszer érintettségére utalnak. A magas vérnyomás okozta károsodás nem kíméli a szemet sem: a koponyán belüli nyomás fokozódása szemfenéki elváltozásokat, vérzéseket, az ideghártya illetve a látóidegfő ödémáját okozhatják. Előrehaladott esetben megállapítható a nyaki főverőér szűkülete is. A másodlagos (valamely betegség, például a policisztás vesebetegség következményeként jelentkező) hipertónia egyik tünete lehet a vesék megnagyobbodása is.

A kockázatot az életmódunk növeli

Ha ránézésre nem is lehet megállapítani valakiről a magasvérnyomás-betegséget, de vannak olyan körülmények, amelyek egyértelműen növelik, jelzik a kockázatot. A túlsúlyos emberek, a dohányosok, az ülő munkát végzők, a mozgáshiányos életet élők például jól teszik, ha gondolnak erre is, hiszen sokszoros az esélyük arra, hogy vérnyomás-problémájuk, illetve annak talaján érrendszeri betegségük alakul ki. Ugyanígy fokozottan veszélyeztetettek azok, akik szeretik a bőséges, "magyaros", fűszeres-zsíros ételeket, vagy például rendszeresen a sós rágcsálnivalókkal telepednek le esténként a tévé elé.

Mérhető!

Szerencsére a magas vérnyomás nagyon egyszerűen kontrollálható a rendszeres vérnyomásméréssel. Ma már bárki számára elérhető egy olyan vérnyomásmérő, amelyet a beteg otthon, egyedül is használhat. (Ott még a "fehér-köpeny szindrómának", vagyis az orvosi rendelőkben gyakran jelentkező feszültségnek sem lehet tulajdonítani a magas vérnyomás-értékeket.) Megéri a befektetés, hiszen ha a hipertónia maga nem is gyógyítható, de gyógyszeres kezeléssel, valamint életmódbeli és étrendi változásokkal ideális szintre beállítható, karbantartható. Jó tudni: akkor beszélünk magas vérnyomásról, ha két vagy több vérnyomásmérés átlaga eléri vagy meghaladja szisztolés nyomás esetén a 140 Hgmm-t, diasztolés nyomás esetén a 90 Hgmm-t. Ezt a két számot, a 140/90-et érdemes megjegyezni, hiszen a szakértők szerint ezek a határértékei a még egészséges illetve a már magasnak tartott vérnyomásnak. Ugyanakkor az igazán optimális tartomány ennél alacsonyabb: 120/80 Hgmm-ig tart.

Irány az orvos!

Ha a fentebb felsorolt tünetek valamelyikével már Önnek is jelezte a szervezete, hogy baj van, vagy a vérnyomása a kívánatosnál magasabb értéket mutat, konzultáljon orvossal! Együtt beszéljék meg, mi a teendő, szükség van-e gyógyszeres kezelésre, vagy az életmód változtatásával megállítható-e a folyamat. Ez utóbbira mindenképpen szükség van, hiszen jó tudni, hogy az esetek többségében, körülbelül 90 százalékában bizony nem más betegség következményeként alakul ki a hipertónia, hanem elsődlegesen, az életmódban elkövetett hibák nyomán.

/ Internet /