Helyesen inni: ne száradjunk ki, de ne is igyunk túl sokat

Különösen nyáron fontos, hogy elég folyadékot fogyasszunk. Ám a túl sok víz sem jó: a megfelelő mennyiséget, a legegészségesebb formában kellene fogyasztani.

Minden második német keveset iszik - főleg a munkahelyükön feledkeznek meg a megfelelő folyadékbevitelről. Ezt egy friss tanulmány mutatta ki, a Focus Online szerint. Különösen a nők és a fiatalok érintettek. Ők gyakran még egyetlen liter vizet sem isznak naponta. A férfiak ilyen szempontból kevésbé veszélyeztetettek: majdnem két litert isznak meg. Márpedig az orvosok és a táplálkozási szakértők ez utóbbi mennyiséget javasolják.

Mindeddig úgy tartották a szakértők, hogy akár több mint két litert is jobb meginni naponta. Ez ugyanis testünk minden részét segíti, még az alakunkra is jótékony hatással van. Más tanulmányok viszont eltérő eredményre jutottak. A Pennsylvniai Egyetem szakértői szerint két liternél sokkal több folyadék nincs pótlólagosan jobb hatással egészségünkre. Csak sportolóknak és - a mostani nyári hőség idején érdemes erre figyelni - magas hőmérséklet idején javallott többet inni. 

Egyes vélemények szerint "normál" időben és különösebb sporttevékenység nélkül elég másfél liter folyadékot bevinni a szervezetünkbe. A korábbi vizsgálatok ugyanis általában figyelmen kívül hagyták, hogy a szilárd táplálékok is komoly mennyiségű folyadékot tartalmaznak. A német táplálkozástudományi társaság felmérése szerint például ételeinkkel napi 857 milliliter (azaz másfél deci híján majdnem egy liter) folyadékot viszünk be a szervezetünkbe. 

Sok ételünk tartalmaz ugyanis jelentős mennyiségű vizet. A zöldségek 90 százalékban, az alma és a húsok 80 százalékban, a kenyér 40 százalékban áll vízből. Tehát aki egészségesen táplálkozik és sok gyümölcsöt, zöldséget fogyaszt, annak akár 1,5 liter folyadék is elég a kiszáradás, a dehidratáció elkerüléséhez. 

Az állandó ivásnak amúgy nincs valódi haszna: a vesék óránként legfeljebb egy liter vizet tudnak kiválasztani. Ha ennél többet iszunk, akkor csak feleslegesen terheljük a vesénket. Ha valaki evés közben túl sokat iszik, azzal felhígítja a gyomorsavat és azt veszélyezteti, hogy az ételben lévő kórokozók nem pusztulnak el a gyomorban. Így például evés előtt fél órával jobb, ha már nem iszunk. Egy pohár borvagy némi sör viszont más hatással van: az alkohol kis mértékben antiszeptikus. 

Különösen veszélyes az úgynevezett "vízmérgezés". A túl sok víz a test sóháztartását felborítja. A nátrium és a kálium (a testünkben lévő sók alkotóelemei) és további ásványi anyagok határozzák meg a testünkben az elektrolitok egyensúlyát. Aki túl sok vizet iszik, halálos veszélybe sodorhatja magát. Felborul az egyensúly a szervezetében: szívritmuszavarok léphetnek fel, víz gyűlik fel a tüdőben, a vese pedig felmondhatja a szolgálatot. Ennek az előjelei: paradox módon erős szomjúságérzés (ez a sóhiány miatt lép fel), rosszullét, hányás, erős fejfájás és egyensúlyzavarok, légzéselégtelenség, végül kóma, ami akár halálhoz is vezethet.

Eddig azonban a vízmérgezés csak extrém esetekben fordult elő: bátorságpróbák és fogadások nyomán léptek fel hasonló tünetek. Veszélyes mennyiségnek az óránkénti másfél liternél több folyadékbevétel számít. Egyébként csak a tapasztalatlan hosszútávfutókat veszélyezteti a vízmérgezés. A müncheni műegyetem (TU München) sportorvosainak tanulmánya szerint a hobbi-maratonfutók egyharmada túl sok vizet iszik. Százból kettőt ezért kórházba kellett vinni, és légzéselégtelenségük miatt mesterséges lélegeztetésre volt szükségük.

Az, hogy mennyi folyadékra van szükségünk sportolás közben, az könnyen mérhető: ha egy bizonyos edzésmennyiség után például a mérleg egy kilóval kevesebbet mutat, akkor egy liter folyadékot veszítettünk, ezt kell tehát pótolni. 

A folyadékhiány a szervezetünk amúgy is jelzi: kiszáradnak az ajkaink, a vizeletünk sötétebb lesz. Maga a szomjúságérzés ugyan az agyunkban keletkezik, de ez azután alakul ki, hogy véredényeink és szerveink az agynak jelzik ezt a folyadékhiányt. Idősebb emberekben a szomjúságérzet azonban csökken, ezért fenyegeti őket jobban a dehidratáció, a kiszáradás. A szomjúságra jobb, ha kis mennyiségekben iszunk, nem egyszerre sokat. Egy óra alatt a beleink maximum 800 milliliter folyadékot tudunk felvenni, a többit kiválasztja a szervezetünk. Egyszerre tehát elég fél litert meginni, aztán jöhet a többi, de csak később. Ám nem mindegy, hogy mit iszunk. A sportolók kedvelik az izotonikus italokat, az elektrolit-italokat. (Az izotonikus azt jelenti, hogy az igénybevételnek megfelelően használja fel a szervezetünk a folyadékot.) Ezek vizet, szőlőcukrot és ásványi anyagokat (nátriumot és káliumot) tartalmaznak. Ezzel a szervezet elektrolit-egyensúlyának, sóháztartásának egyensúlyban tartását segítik elő - az izzadás miatt kiválasztott sókat pótolják. Vannak olyan italok, amelyek ezen kívül fehérjéket és vitaminokat is tartalmaznak, így az izmok munkáját segítik. Ám szomjoltóként és energiaforrásként nem minden ilyen ital bizonyított: az Oxfordi Egyetem száz sportitalt vizsgált meg, és a kutatók szerint ezeket a termékeket még további vizsgálatok alá kéne vetni.

Más a helyzet az energiaitalokkal: ezek koffeint és taurint tartalmaznak, amelyek ébren tartanak. Ugyanakkor cukor is van bennük, ami energiát ad. (Literenként 300 kalóriáról van szó általában.) Ezek tényleg fokozzák a teljesítményt, de nem enyhítik igazán a szomjúságot, és nem egyensúlyozzák ki a szervezet elektrolit-háztartását. Alkohollal együtt fogyasztva pedig szívritmuszavarokhoz és veseelégtelenséghez vezethetnek. Maga az alkohol sem jó sportolás után, például az izmoknak nem tesz jót, de valójában szomjoltónak sem az igazi. Ráadásul túlterheli a sport által amúgy is igénybe vett szerveinket. Ezzel szemben érdekes tanáccsal szolgál a Focus Online. aki sportol, annak izotonikus italként nem a sportolóknak ajánlott italokat érdemes fogyasztania, hanem alkoholmentes söröket. Ez utóbbiak ugyanis nem tartalmaznak mesterséges adalékanyagokat és tényleg oltják a szomjunkat is.