• 1
• 2
• 3
• 4
• 5

Sok ember betegszik meg a pajzsmirigyműködés zavara miatt. Míg régebben a Magyarországon általános jódhiányos táplálkozás miatt inkább az alulműködés volt általános, ma egyre többen a túlműködő vagy gyulladt pajzsmirigyük miatt keresnek segítséget. Miért e változás?

A válasz megtalálásához több tényező figyelembevétele szükséges. Kezdjük azzal, hogy modern életünk nélkülözhetetlen tartozéka, sőt munkaeszköze a számítógép. És ha valaki még mindig a hagyományos katódsugaras monitor előtt tölti napja nagy részét (pl. ügyfélszolgálati munkatársként vagy könyvelőként), tudnia kell, hogy közvetlen közelből állandó, erős sugárhatásnak teszi ki a fejét és a nyakát, illetve energetikai értelemben a torokcsakráját, s ez bizony hosszú időn át büntetlenül nem történhet meg.

Ugyancsak sokat számít az, hogy a ma jellemző életmód, a szinte folyamatos stressz erősen igénybe veszi az idegrendszerünket és a hormonrendszerünket egyaránt. Akár az egyik, akár a másik a „gyengébb pontunk”, biztos, hogy a károsító hatás előbb-utóbb megjelenik a pajzsmirigy működésében is.

Ne feledkezzünk meg arról, hogy sok emberre, főleg nőkre jellemző a hasi energiaközpont, a szexcsakra zavara – például azért, mert előzőleg, akár évekkel előbb, komoly nőgyógyászati beavatkozáson vagy műtéten estek át. Ilyen esetben szinte törvényszerűen bomlik meg az ezzel a csakrával szoros kölcsönhatásban működő torokcsakra harmóniája, majd egyensúlyzavar következhet be a pajzsmirigy működésében is.

A fentiek miatt a testi szinten ható terápiát feltétlenül érdemes kiegészíteni az energiatest, a csakrák korrekciójával (bioenergetikai vagy pránakezeléssel).

Hipotireózis, hipertireózis

A két lebenyből álló, galambtojás nagyságú pajzsmirigy a gégefőt veszi körül. A pajzsmirigy az alapanyagcsere legfontosabb szabályozója a szervezetben. A működésében beállt zavart szerteágazó tünetcsoport jelzi. A leggyakoribb rendellenességek: a pajzsmirigy túltengése (hipertireózis), csökkent (vagy alul-) működése (hipotireózis), valamint megnagyobbodása, vagyis a golyvaképződés (strúma).

A túlzott működést a nagyobb étvágy ellenére történő lesoványodás, gyorsult anyagcsere (hasmenés), fokozott izzadás, a melegtűrő képesség hiánya, heves szívdobogás vagy szívdobogásérzés, gyors mozgás, idegesség, szorongás, remegés, túl kerek, „kidülledő” szem, gyenge vagy elmaradó havi vérzés jelzi.

Az elégtelen működés tünetei: elhízás, székrekedés, lelassult beszéd és mozgás, ízületi merevség, bamba nézés, a környezettel szembeni érdektelenség, emlékezetzavar, fáradékonyság, aluszékonyság, a hidegtűrő képesség hiánya, nőknél menstruációs rendellenességek, többnyire erős havi vérzés, férfiaknál a nemi vágy elvesztése, továbbá száraz haj, pikkelyes, száraz bőr és vékony, töredezett, általában harántirányban rovátkolt körmök. Több tünet azonossága vagy hasonlósága miatt akár depressziósnak vagy túl korán öregedőnek is vélhetik azt, aki valójában hipotireózissal küzd.

Nőknél a csökkent pajzsmirigyműködés négyszer gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál. Különösen a változás korán túljutott nők veszélyeztetettek.

Érdekesség, hogy az ókori Rómában bizonyos hivatásos hölgyek leheletvékony, feszes aranyláncot viseltek a nyakukon, és amint kényelmetlenné vált, azonnal gyanították, hogy „üzemi baleset” történt. A pajzsmirigy ugyanis már a terhesség legkorábbi szakaszában megduzzad.

Az a bizonyos TSH

A pajzsmirigy az agyalapi mirigyből (hipofízis) TSH hormon formájában érkező utasítás hatására jódtartalmú hormonokat termel. Közülük a legfontosabb a tiroxin, amelyet a pajzsmirigy a tirozin nevű aminosavból és jódból – ha van belőle elegendő a szervezetben – állít elő. A hipotireózis a ma általánosan elfogadott, e sorok írója szerint azonban legalábbis megkérdőjelezhető orvosi felfogás szerint az esetek több mint 90%-ában elsődleges jellegű, vagyis a pajzsmirigy hormontermelése a kellőnél alacsonyabb szintű, és nem az agyalapi miriggyel van baj.

Ha az orvos a pajzsmirigyműködés zavarára gyanakszik, elrendeli a TSH-szint vizsgálatát a vérben. Ha ez az érték a normál tartomány alatt van, akkor túlműködő, ha felette, akkor alulműködő pajzsmirigyet feltételez, és gyakran más, kiegészítő vizsgálatok elvégeztetése helyett azonnal megkezdi a gyógyszeres terápiát.

Ez többek között azért baj, mert a normálistól eltérő TSH-szint mellett is lehetséges, hogy maguknak a pajzsmirigyhormonoknak (T3 és T4) a szintje rendben van, és ilyenkor nem a pajzsmirigy működésébe kellene gyógyszeresen beavatkozni.

E sorok írójának tapasztalatai (egyben hipotézise) szerint az esetek döntő többségében a pajzsmirigy rendellenes működése nem önállóan létező betegség, csupán következményes jelenség, például hosszan tartó, krónikus gyulladás vagy erős stressz következtében alakul ki. Ilyenkor tehát a kiváltó okot kell megtalálni és kezelni, nem pedig (csak) a pajzsmirigyet!

Mit ehet, mire vigyázzon a pajzsmirigybeteg?

Mivel a pajzsmirigyproblémák nagy része az elégtelen jódfelvétellel, magyarán a jódhiányos táplálkozással függ össze, már az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is globális kampányt indított a megfelelő jódbevitel elérésére. A jódhiány ugyanis hipotireózishoz és/vagy golyvához vezet. Ha kevés a jód a szervezetben, visszaesik az agy tevékenysége is, ami jelentős, 10-15 pontos hanyatlást okozhat az egyébként általában 90-110 közötti intelligenciahányados (IQ) értékében.

Magyarországon ugyancsak általánosan jellemző a jódhiány. Igaz, hogy sokan fogyasztanak jódozott sót, de nem mindenki sózza az ételét, és nem is mindenkinek célszerű ezt tennie, hiszen például magasvérnyomás-betegségben kimondottan ajánlott a só mellőzése.

Egyes élelmiszerekről tudjuk, hogy gátolják a jód hasznosítását, ezért „golyvaképzőnek” nevezik őket. Ilyenek a keresztes virágúak, mint a kelkáposzta, a brokkoli, a karfiol, a spenót, a kelbimbó, a fodros kel, az őszibarack, a körte, a mustár, a szójabab, a földimogyoró, a fenyőmag, a köles, a manióka és a fehérrépa. Ezért akinek alulműködik a pajzsmirigye, mértékletesen fogyassza vagy mellőzze az említett ételeket. Érdemes viszont ennie tojássárgáját, petrezselymet, sárgabarackot, datolyát, szilvát, nyers tejet, sajtot, valamint halat vagy csirkét. Ugyancsak mellőzendő a fehér liszt és a cukor, továbbá a feldolgozott és finomított ételek.

Túlműködő pajzsmirigynél természetesen javasolt a keresztes virágúak fogyasztása, hiszen ezek gátolják a pajzsmirigyhormon termelődését. Célszerű kerülni a jódtartalmú élelmiszereket – tengeri hal, rák, kagyló –, a jódozott sót és a tejtermékeket legalább három hónapig. Ugyancsak mellőzendők az élénkítő hatású élvezeti cikkek, így a kávé, a tea, az üdítőitalok és a dohányzás.

Hipertireózisban, ha az orvos egyetért vele, ne nagyon siessünk a műtéttel vagy a pajzsmirigy egy részét kiirtó radiojód-kezeléssel, előbb inkább igyekezzünk változtatni az étrendünkön és – elsősorban stresszkezelő technikákkal – az életmódunkon, mert esetleg ez is elegendő a hormontermelés normalizálódásához.

Hipotireózisban lényeges a megfelelő testmozgás, amelynek kedvező élettani hatása a hormonelválasztás fokozódásán és a szövetek hormonérzékenységének növekedésén alapul.

Hőmérőzés

A pajzsmirigy működési zavara meglehetősen sok embert érint még akkor is, ha az orvosi vizsgálat, a laboreredmények esetleg nem utalnak konkrét betegségre. Ennek magyarázata az, hogy a hormonszintek vizsgálata a vérben nem elég érzékeny jelzőműszere a rendellenességnek: a hipotireózis enyhe formája nem mindig mutatható ki vele. Ha meg akarunk bizonyosodni arról, hogy nincs-e kezdődő pajzsmirigybetegségünk – amely helyes táplálkozással és életmóddal még visszafordítható lehet –, érdemes ellenőrizni a testhőmérsékletünket. Ez azért is fontos, mert több más betegség hátterében a pajzsmirigy alulműködése állhat.

Rázzuk le a hőmérőt 35 fok alá, és lefekvés előtt tegyük az ágyunk mellé. Ébredéskor, mielőtt felkelnénk az ágyból, 10 percen át hőmérőzzünk a hónaljban, és eközben kerüljünk minden mozgást. Három napon át, lehetőleg azonos időpontban mérjük meg és jegyezzük fel a hőmérsékletet. Menstruáló nők a menzesz második, harmadik és negyedik napján végezzék a mérést. Férfiak és menopauza utáni nőknél ez bármely időpontban lehetséges.

A normál testhőmérsékleti érték 36,4 és 36,8 °C között van. Ha ennél alacsonyabb, az a pajzsmirigy alulműködésére utalhat. Ha viszont az alap testhőmérséklet meghaladja a 36,8 °C-ot – ez kevésbé gyakori –, akkor a pajzsmirigy túlműködhet.

Gyógynövények

Pajzsmirigytúltengésre Lukácsné a következő teát javasolta: körömvirág (20%), acsalapu (20%), orbáncfű (20%), csalán (15%), ragadós galaj (15%), kakukkfű (10%). A kúra vértisztításon alapul, és 8-10 hónapig tart.

Golyva ellen alkalmas módszer Maria Treben szerint a nap közbeni alapos gargarizálás a közönséges galaj vagy a görcsös görvélyfű teájával. A növény apróra vágott leveleit leforrázzuk, és melegen, jó mélyen öblögetjük vele a torkunkat. A görvélyfű teáját meginni nem szokták, de a közönséges galajéval nem csak gargarizálhatunk, meg is ihatjuk.

Borogatás

Golyva esetén helyezzünk a nyakra erősen sós vizes borogatást, javasolta Szalai Miklós halimbai esperes. Langyos, száraz ruhával kössük át, és hagyjuk rajta megszáradásig.
Dr. Csikai Erzsébet a pajzsmirigyre helyezett svédcseppes borogatást ajánl.

Jóga

Többféle jógagyakorlattal javíthatjuk a pajzsmirigy működését. A fordított testhelyzetek fokozzák a hormontermelést. Hipotireózisban ezért különösen ajánlott a váll- vagy gyertyaállás (szárvangászana), amelynek helyes végrehajtásakor az állat erősen a mellkasra kell szorítani.

Túlműködő pajzsmirigynél viszont a hormontermelést mérséklő halfekvés (macjászana) segít. Belégzés után hanyatt fekve homorítunk, s közben jól hátrahajtjuk a fejünket. A gyakorlat egyik változatában eközben a tarkó érinti a talajt, a másik szerint viszont néhány centire fel is emelkedik a földről, „lóg” a levegőben.

Kezdőknek mindenképpen ajánlott, hogy előbb jógamestertől tanuljanak, s csak utána kezdjenek el otthon gyakorolni.

Táplálékkiegészítők

A hipotireózis orvosi kezelése a legenyhébb esetekben is szárított pajzsmirigy vagy szintetikus hormon adagolásával történik. A természetgyógyász megközelítése szerint azonban a hormonpótlás megkezdése előtt – hacsak nem már kialakult, súlyos betegségről van szó –, érdemes alkalmazni más eljárásokat.

Akár alul-, akár túlműködik a pajzsmirigy, fontos a C- és az E-vitamin, valamint a B-vitamin komplex fogyasztása. Vigyázat: E-vitaminból legfeljebb napi 400 NE lehet az adag, mert ennél több túlzottan ösztönözheti a pajzsmirigy működését. Ajánlott még alulműködés esetén a cink és a szelén, valamint a jódtartalmú tengeri alga (Spirulina vagy Chlorella) bevitele. Cink tartós szedése esetén réz pótlására is szükség van, mert a cink gátolja a réz felszívódását.

Túlműködő pajzsmirigynél javasolt még a B-vitaminokban gazdag sörélesztő, az esszenciális zsírsavakat tartalmazó lenmagolaj, ligetszépe vagy tengeri hal olaj, továbbá a zsírok megemésztését elősegítő lecitin.

Alulműködő pajzsmirigynél megfontolandó az l-tirozin aminosav – kis mennyiségű B₆-vitaminnal együtt való – bevétele. Hasznos lehet az A-vitamin, illetve elővitaminja, a béta-karotin, valamint a kelátkötésű vas. Az utóbbi az enzimek és a hemoglobin termelését segíti elő.

Külön említést érdemel a jód, mert élettanilag rendkívül fontos, ugyanakkor azonban vigyáznunk kell az adagolásával. A táplálékkal, illetve az étrend-kiegészítőkkel történő jódbevitel ne lépje túl a napi 600 mcg-ot. Jó tudni, hogy a túl sok jód valójában gátolja a pajzsmirigyhormon szintézisét.

Homeopátia

A homeopátiás jódkészítmények (pl. Iodum, Kalium iodatum) segítséget nyújthatnak a pajzsmirigy működési zavarának és a kellemetlen tüneteknek a mérséklésében. Ha pedig jól képzett homeopátiás orvos segítségével a beteg alkati szerét is sikerül megtalálni, a homeopátia valóságos csodát tehet!

Kürti Gábor

Kapcsolatfelvétel és jelentkezés a szerző hét végi, egynapos öngyógyító és gyógyító tanfolyamaira: