A CSÖKKENT PAJZSMIRIGY-MÛKÖDÉS STÁDIUMAI

• Kezdõdõ (szubklinikus) pajzsmirigy alulmûködés

Erre a stádiumra az jellemzõ, hogy a pajzsmirigy-hormon szintek a vérben még normális tartományon belül vannak, de ezt az állapotot a szervezet már csak a TSH-szint megemelésével képes fenntartani. (A pajzsmirigy-hormon termelésének szabályozásáról A pajzsmirigy szerepérõl c. fejezetben olvashat részletesen.) Ez a stádium (komoly) tüneteket nem okoz, de a vérzsír (koleszterin) szintje már kissé magasabbá válik, enyhe fokú gyengeség, 2-3 kg-os hízás okozójaként szerepelhet. Az orvosok álláspontja eltér abban, hogy minden ilyen esetben szükséges-e a hormon-eltérést kezelni.

 

• Tényleges pajzsmirigy-alulmûködés

Ebben a stádiumban a TSH-szintnek az igen nagyfokú megemelkedése sem képes biztosítani a normális pajzsmirigy-hormon szinteket, a vérben mért pajzsmirigy-hormon szintek közül az FT4 (szabad-T4) érték kórosan alacsonnyá válik, a T3-szint csökkenése nem mindig mutatkozik. Ebben a stádiumban már tüneteket okoz a betegség, és gyógyszeres kezelés beállítása válik szükségessé.  

 
A CSÖKKENT PAJZSMIRIGY-MÛKÖDÉS TÜNETEI

Alapvetõ, hogy az alább felsorolt tünetek a megfelelõ gyógyszeres kezelés esetén visszafejlõdnek. A másik fontos dolog, hogy jelentõs egyéni különbség észlelhetõ: általában fiatalabbaknál fordul elõ, hogy sokáig nem vagy alig jelentkezik tünet.
A leggyakoribb tünetek egyike a gyenge étvágy ellenére gyarapodó testsúly (ha nem ismerik fel a betegséget, akkor 4-5 év alatt 30-40 kg hízás is felléphet). A bõr szárazsága, a haj hullása, a köröm töredezetté válása, a szemöldök oldalsó részének kihullása jelentik a tünetek másik csoportját. A pulzusszám alacsonyabbá válik, mint az egyénre jellemzõ, nyugalomban 60-80 közötti érték, a szív teljesítõképessége a pulzusszám csökkenésétõl függetlenül is romlik, melynek legfontosabb tünete, hogy az ember fizikailag kevesebbet bír, olyan terhelésnél is jelentkezik nehézlégzés, melyet korábban minden további nélkül bírt az ember. Az idegrendszer mûködése lassúbbá válik: az ember feledékenyebbé válik, aluszékonyabb, a rekació-idõ megnyúlik, az ember tompábbá, közönyösebbé válik. A nemi vágy csökken, súlyosabb esetben megszûnik, férfiaknál impotencia jelentkezhet. A fogamzóképesség egyértelmûen csökken pajzsmirigy-alulmûködés esetén. A vetélésre illetve koraszülésre való hajlam pedig fokozottá válik kezeletlen pajzsmirigy-alulmûködésnél. Vizenyõsség (ödéma) jelentkezhet. Ez részben a gravitációnak megfelelõen a lábakon, de a kötõszövet átépülése révén (a normálishoz képest fokozottan vízkötõvé válik a kötõszövet) a szemhéj, az arc és a kéz duzzanat is jelentkezhet. Elõfordul a vizenyõsség a savós hártyákon: a szívburokban, mellhártya ûrben keletkezõ folyadék is hozzájárulhat a nehézlégzéses panaszokhoz. Amikor nem pajzsmirigyet érintõ megelõzõ beavatkozás okozza a csökkent pajzsmirigy-mûködést, a pajzsmirigy típusos esetben sorvadttá válik. Ritkábban észlelhetõ a pajzsmirigy duzzanata, mely általában a gyógyszeres kezelés hatására megszûnik.
Magzati korban illetve gyerekkorban fennálló csökkent pajzsmirigy-mûködés esetén a normális idegrendszeri és testi fejlõdés károsodik. Az elõbbi miatt maradandó szellemi fogyatékosság is felléphet. Épp ennek megelõzése érdekében évtizedek óta kötelezõen megnézik az újszülötteknél a köldökzsinór vérébõl a TSH-szintet.