Az alvászavar, más néven insomnia nem ismeretlen fogalom a nyugati civilizációban. A felnőtt populáció csaknem 50%-át érinti valamilyen módon. Az insomnia nem más, mint tartós alvásprobléma, mely során a személy alvása zavart, nem pihentető. Kihat a nappali ébredésre és a hangulatra is, memória- és koncentrációs zavarhoz, fáradtsághoz, depresszióhoz vezet. Az alvás nélkülözhetetlen része az életünknek, hiszen számos élettani és pszichológiai folyamatot segít elő. Normális esetben az alvás testünk számára a regenerálódás ideje, ilyenkor lelassul a szívműködés, mélyebb a légzés. Alváshiány elhízáshoz, magas vérnyomáshoz, cukorbetegség kialakulásához vezethet. Az alvászavar minden esetben egy tünet, kiváltója lehet testi betegség, de leggyakrabban a pszichés feszültség, a stressz, a szorongás, a depresszió. 

Sajnos a legtöbb orvos ahelyett, hogy a probléma gyökerét kutatná fel, altatót ír fel a páciensnek, aki pedig eszi, mintha cukorka lenne, mert örül, hogy végre ki tudja aludni magát. De ez egyáltalán nem jó megoldás, mivel ezek a bogyók igen erős függőséget tudnak okozni. Sőt náluk a halálozás és rákos megbetegedések kockázata is magasabb. 

Miért veszélyes még az altató?

A függőség mellett fokozzák a halálozási kockázatot. Gyakoribbak a gépjármű balesetek, fokozzák a depresszió kockázatát, mely által önmagunkban tehetünk kárt. Rontják a mozgásos és szellemi képességet, a légzést, fokozza az infarktus kockázatát. 
Sokan nem tudnak különbséget tenni a felszínes, éberalvás és az ébren fekvés között. Teljes normális, ha másfél órás alvásciklusok között az emberek felébrednek. Ennek tudatában valószínűleg nem izgulnának, hogy vissza tudnak-e aludni és könnyebben menne a visszaalvás. Természeti népeknél ez teljesen normális, hogy az éjszaka közepén felkelnek, beszélgetnek, majd újra alszanak. Az ember is, mint minden állat ugyanis szakaszos alvó. Persze náluk nincsen reggeli ébresztő vagy stresszes munkanap. 40 év felett ráadásul csökken a melatonin hormon termelődése, mely az elalvást segítő hormon.

Mikor beszélhetünk insomniáról?

• 1.) Az álmatlanság a hét több mint 4 napján jelentkezik
• 2.) Jelentős minőségi zavarokat okoz a nappali tevékenységben: álmosság, aluszékonyság, a szellemi teljesítőképesség romlása.
• 3.) Az elalváshoz szükséges idő meghaladja a 30 percet.
• 4.) Az alvást legalább három tudatosult ébredés szakítja meg.
• 5.) Az ébredés a megszokottnál legalább egy órával korábban következik be.