ALLERGIA. Rovarcsípés-allergia: lehet, hogy érintett vagy?

A nyári szezonban gyakrabban vagy kitéve rovarcsípés veszélyének. Figyelj a jelekre, hogy megtudd, allergiás vagy-e!

Nyáron, amikor többet jársz a szabadban, és a rovarok is elszaporodnak, könnyebben érhet rovarcsípés, ami sok kellemetlenséggel járhat. A csípéskor legtöbbször méreganyag jut a szervezetedbe, melynek hatására a bőröd kipirosodik, és égő, viszkető érzés jelenik meg. Figyelned kell azonban a tested reakcióra, ugyanis a normál reakciókon túl megjelenő tünetek allergiára utalhatnak! Magyarországon a felnőtt lakosság kb. 4 százaléka szenved rovarcsípés-allergiában. Az ő szervezetük reakciója sokkal hevesebb és veszélyesebb, akár még életveszélyes is lehet, legyen szó szúnyog-, kullancs-, méh- vagy darázscsípésről.

Rovarcsípések fajtái

A különböző rovarok különbözőképpen reagálnak az emberi közelségre. A legtöbbjük veszélyre reagálva szúr vagy mar, de a szúnyogok és a kullancsok számára a csípés a táplálkozás része. Az eltérő csípések más-más reakciót válthatnak ki a bőrön.

• Marás méreganyag nélkül: tulajdonképpen harapást jelent, általában a futrinka és a csibor mar méreganyag nélkül, ez allergiás reakciót nem válthat ki.
• Marás méreganyaggal: a pókokra, a vörös hangyákra és százlábúakra jellemző, de a legtöbb hazánkban honos faj mérge normál esetben veszélytelen.
• Szúrás méreganyaggal: a krotoxint tartalmazó anyag a méhek és a darazsak fullánkjának méregcsatornáján keresztül távozik. Veszélye, hogy a méheknél szúrás után a fullánk a végén lévő horgok miatt a beleakad a bőrbe, így hosszabb ideig juthat méreg a szervezetedbe.
• Vérszívás: a szúnyogfajokra jellemző leginkább, de egyes légyfajoknál is előfordulhat. A szúnyogok esetében csak a nőstények táplálkoznak ily módon.

Allergiát vagy életveszélyes csípést okozó rovarok a Hymenopterák rendjéhez tartozó darazsak, méhek és egyes hangyafélék. Allergiás reakciót más rovarokkal szemben nem gyakran tapasztalhatsz.

Milyen tünetek utalnak allergiára?

A csípés helyén fájó, viszkető, vöröses – darázs- vagy méhcsípés után –, 2 cm körüli duzzanat jelenik meg: ez még normál, nem immunológiai bőrtünet. Csak ha túlérzékeny vagy, akkor jelentkeznek allergiás tünetek: a mérgek hatására a teljes szervezetben gyulladásos immunválasz-reakció indul meg. Ennek is több fokozata lehetséges:

• Enyhe esetben, azaz nagy helyi reakció esetén az egész testre kiterjedő viszketés, csalánkiütés és 10 cm-nél nagyobb duzzanat léphet fel, mely 24 óráig is megmaradhat.
• Általános reakció esetén, 1-2 órán belül legtöbbször a kéz- és lábfejektől induló, majd a teljes testre kiterjedő viszketés jelenik meg, melyhez gyengeségérzet, szédülés, torokkaparás, garatviszketés, hasi görcsök, sípoló légzés, nyelv-, ajak- és légúti duzzanat, fulladás társulhat. Ezek a reakciók gyorsak, a szúrástól számított 5–30 percen belül megjelenhetnek. Az általános tünetek között is vannak enyhe (néhány csalánkiütés), közepesen súlyos (kiterjedt bőrtünetek, ödéma, asztmás roham) és súlyos, életveszélyes formák (szív- és érrendszeri tünetek, anafilaxiás sokk).
• Súlyos vagy ún. késői reakciók esetén a tünetek már a szervrendszerek – keringés, idegrendszer, vese, emésztőrendszer, légző rendszer – érintettségével is járnak. Ennek eredményeként szapora szívverés, vérnyomásesés, zavartság, hányás, hasmenés, eszméletvesztés vagy sokk alakulhat ki.

Nem lehet megmondani, hogy kik veszélyeztetettek igazán: az általános reakciót adó betegek többségénél ugyanis az előző csípéskor általában még csak komolyabb helyi reakció sem lépett fel.
Ismert azonban néhány kockázati tényező, melyek hajlamosabbá tehetnek az allergiás reakcióra: ezek a felnőttkor (ugyanis a gyermekek többségénél 10 éves kor alatt spontán gyógyulás figyelhető meg); a megelőző csípési reakció súlyossága; kísérő – szív- és érrendszeri – betegségek megléte; valamint főként magas vérnyomás elleni gyógyszerekben található ACE-gátlók és béta-blokkolók szedése.

Mit tehetsz ellene?

Van pár óvintézkedés, melyet ha betartasz, kisebb az esélye, hogy rovarcsípést és attól allergiás reakciót szenvedj el.

1. Kerüld el a rovarfészkeket! Ha esetleg az otthonod környékén találhatók, érdemes hivatásos rovarirtót hívnod. Ha mégis a közelükbe kerülsz, ne tégy heves mozdulatokat, mert azt veszélyként érzékelik. Darazsak és méhek sokszor fordulnak elő szeméttárolók és gyümölcsösök környékén, így ezeket érdemes elkerülni. A réten sem ajánlatos mezítláb sétálni, mivel néhány méh- és darázsfaj a talaj üregeiben él.

2. Ne igyál olyan üvegből, amit kint hagytál a szabadban kibontva, mivel beleszállhatnak a rovarok!

3. Kerüld az erős, édes illatú parfümök, hajlakkok használatát, ha a szabadba indulsz! Tanácsos a nagy virágmintás ruhák lecserélése is, a legjobb ilyenkor valami sűrűbb szövésű ruhát hordanod, melynek szálaiba nem gabalyodhatnak bele rovarok.

4. Használj bőrön alkalmazható rovarriasztó szert! A leghatékonyabb bőrön alkalmazható szerek a DEET- (dietil-toluamid) tartalmúak, de a permetrintartalmú rovarriasztó vegyület ruhára alkalmazható szintetikus változata is jó, illetve az illóolajos, citronellát tartalmazó sprayk is. Vannak, akik a fokhagymára esküsznek, bár a népi gyógyászatban javasolt fokhagymafogyasztás hatásosságáról továbbra sincsenek meggyőző bizonyítékok.

5. Ha megtörtént a baj, és esetleg allergiás reakció lép fel nálad, akkor   se ess kétségbe! Még az enyhébb fokú allergia esetén is elegendő kezelés a borogatás, vagy kortikoszteroid-tartalmú krém helyi alkalmazása, duzzanat esetén pedig antihisztamin-tablettát javasolnak. Ilyen esetben nem árt az orvosi vizsgálat, amely kiderítheti, hogy valóban érzékenyebb vagy-e a rovarcsípésre. Az enyhébbnél súlyosabb reakciók esetén azonban rögtön fordulj orvoshoz! Kezdődő fulladás, torok-, nyelvduzzadás esetén mentőt kell hívni.

/Internet/