Szokások advent idején

A keresztény kultúrkörben az advent a karácsonyt megelőző negyedik vasárnaptól számított időszak. A szó maga az „Úr eljövetelét” jelenti, a latin „adventus Domini” kifejezésből származik. Az adventi várakozás eléri jutalmát az eljövetelben.



fotorofimedia.hu

Bizonyos vidékeken régen „kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot. Advent első napja (mindig a keresztény egyházi év első napja) november 27. és december 3. közé esik.

Advent negyedik vasárnapja a december 25-e előtti utolsó vasárnap. Előtte a harmadik advent harmadik vasárnapja és értelemszerűen így tovább.

Advent első vasárnapja
Minden évben változik tehát az időpontja. Szent András napjához (11.30.) a legközelebb eső vasárnapon ünnepeljük. Ezen a vasárnapon a lila szín uralkodik. Lila terítővel terítik le az oltárt, a pap lila stólát vagy miseruhát visel a szertartáson, s az adventi koszorún elsőként meggyulladó gyertya is lila színű.

Advent második vasárnapja
Bronzvasárnapnak is nevezik, a színe ettől függetlenül szintén a lila. A nagyböjti időszaknak is lila az ünnepi színe a katolikus egyházi liturgiában. Sok esetben kékkel helyettesítik, hogy meg tudják különböztetni egymástól a két ünnepet.

Advent harmadik vasárnapja
Ezüstvasárnapnak is hívjuk. Ez a vasárnap kiemelkedik a többi közül, mert már az advent második felének kezdetébe léptünk. Emiatt Gaudete (latinul: örvendjetek) vasárnapnak is nevezik. A rózsaszín, az örömöt szimbolizáló szín a rá jellemző.

Advent negyedik vasárnapja
Aranyvasárnapnak is nevezzük, színe újfent a bűnbánatot kifejező lila. Ezen a napon már mind a négy gyertya ég az adventi koszorún.

A karácsonyra való várakozás izgalmát manapság már adventi naptárral is növeljük. Általában apró házikókra hasonlító ajándékon jelzik a kis ablakocskák a 24 napot, amelyek vissza vannak karácsonyig. Minden nap kinyithatunk egy-egy ablakot, s kivethetjük az ott rejlő ajándékot, általában édességet, ami mögötte rejlik.

ÍRTA: TERIKE