A Hashimoto-betegség a pajzsmirigy autoimmun gyulladása és destrukciója, tehát károsodása. Mivel autoimmun betegség, megjelenését az immunrendszer rossz válasza indítja el, amely révén a szervezet olyan ellenanyagokat kezd el termelni, amelyek ártanak a pajzsmirigynek. A betegség a szerv alulműködéshez, ritkábban túlműködéséhez vezethet.

A Hashimoto thyreoiditis egy nagyon gyakori betegség, egyes felmérések szerint majdnem minden tizedik ember érintett. A súlyossági szintek persze nagyon változóak, az érintettek közt pedig többségben vannak a nők. A betegség jellemzően fiatalabb korban, 20-40 éves kor között alakul ki. Ráadásul nem is mindig fedezik fel, főleg mert régebben még azokat az antigéneket sem tudták a vérből kimutatni, amelyek a diagnózis felállításához szükségesek.

• Pajzsmirigybetegség: milyen bőrtünetek jelzik?
• A meddőség kevésbé ismert oka
• Pajzsmirigyprobléma: mi utalhat rá?
• Nem jön össze a baba? A pajzsmirigy lehet az oka
• Mi a pajzsmirigy-alulműködés?
• A pajzsmirigy így működik
• A Hashimoto-betegség tünetei
• "Egy tollat sem tudtam megfogni"
• A pajzsmirigybetegség ennyi embert érint
• Hashimoto-betegség: lelassul a pajzsmirigy

A betegség azért alakul ki, mert a szervezet a pajzsmirigyet idegenként kezeli, alkotóelemeivel szemben ellenanyagot termel. Ez vezet a sejtek gyulladásához, majd pusztulásához. Nem tudni pontosan, hogy ez az autoimmun folyamat mi miatt indul el, de jelenleg az orvostudomány úgy véli, multifaktoriális okai vannak. Közrejátszik a genetikai adottság, de növelik a rizikót a környezeti ártalmak is.

A betegségre hajlamosító tényezők öröklésmenete nem domináns, mindemellett a szülők átadhatják a gyerekeknek. Lányoknál erre nagyobb az esély, viszont náluk a betegség általában enyhébb, míg a férfiaknál, ahol a kórképp ritkább, súlyosabb a lefolyás. A rizikót növelő környezeti ártalmak közül a szmogot és a dohányzást lehet kiemelni, amelyek a kialakult betegséget is súlyosbítják. Kedvez a Hashimoto thyreoiditis megjelenésének a radioaktivitás is, tehát ha valahol nukleáris baleset történik, megnő a gyakorisága. Nem véletlenül szokták emlegetni a betegséggel kapcsolatban Csernobil utóhatását is.

A Hashimoto thyreoiditis nem mindig egyedüli autoimmun betegségként jelentkezik, gyakran szövődhet laktóz- és gluténérzékenységgel (cöliákia), szklerózis multiplexszel, Crohn-betegséggel. Ennek oka, hogy ezekre is hajlamosítanak bizonyos gének, amelyek elég közel vannak ahhoz a szakaszhoz, amely a Hashimoto kialakulásában is szerepet játszik. Emiatt lehet szó kapcsolt öröklődésről.

A tünetek mindig attól függnek, hogy a betegség mennyire károsította a pajzsmirigyet, ezáltal milyen szintű a funkcióromlás. Az enyhe esetekben az érintettek teljesen tünetmenetesek, semmi nem jelzi a gyulladást. Ha rosszabb a helyzet, akkor a pajzsmirigy fájhat vagy feszülhet is, de inkább az a jellemző, hogy csak alulműködés vagy - ritkábban - túlműködés jelentkezik. Azaz a gyulladás és a szövetek pusztulása, destrukciója a pajzsmirigy működésében okozhat zavart, a betegek jellemzően ennek a tüneteit érzik. Az alulműködés például fáradékonyságot, elhízást és levertséget, izzadást okozhat, de az érintettek vizesedhetnek is. A túlműködés egyebek mellett pajzsmirigy-megnagyobbodást, szapora szívverést, megemelkedett vérnyomást, hajhullást és alvászavarokat okozhat.

A Hashimoto-betegség okozta pajzsmirigy-alulműködés fáradékonysággal, elhízással járhat

A Hashimoto-betegségre a magas TSH szint, a pajzsmirigy alulműködése és túlműködése utalhat. Diagnózisa olyan speciális vérvétellel állítható fel, amelyet csak endokrinológus tud kérni, háziorvos nem. Ennek során az úgynevezett anti-TPO és anti-TG szintjét nézik. A TPO és a TG a pajzsmirigy alkotóelemei, előbbi kettő pedig az ellenük termelődő antitest.

Bár a diagnózishoz ez önmagában nem elég, a pajzsmirigy gyulladását azonban ultrahang is mutatja. Ennél a vizsgálatnál a pajzsmirigyet inhomogénnek, echoszegénynek írják le, lehetnek benne göbök is. Arról viszont szó sincs, hogy ez a probléma rákmegelőző állapot lenne.

Teljesen egyéni, hogy a betegség milyen mértékben pusztítja el a pajzsmirigyet, ez mindig több tényezőtől függ. Vannak olyan érintettek, akik 20-30 éve betegek, pajzsmirigyük pedig már egészen pici, zsugorodott, ugyanakkor olyanok is, akiknél konkrét panaszok nem is jelentkeznek.

A betegség terhesség alatt jellemzően szelídül, aminek az az oka, hogy ilyenkor az immunrendszer nem működik olyan hevesen, mint normál állapotban. Viszont abban a pillanatban felpörög újra, amint a baba megszületett, emiatt a betegség terhesség után hevesebben támadhat. Az autoimmun betegségekre azért is kell nagyon odafigyelni, mert ha nagyon hevesek, akkor terhesség alatt még gyengült immunrendszer mellett is okozhatnak vetélést.

A kezelésnek az életmódváltás mindenképpen része, amely az egészséges étkezést és a dohányzás mellőzését jelenti. Ezek segítik a megfelelő hormonális állapot fenntartását. Ajánlott továbbá a szelén fogyasztása is, viszont a betegek nem fogyaszthatnak sok jódot, mert az e betegség esetén ellenjavallott.

Az életmódbeli tényezőkre való odafigyelés mellett kezelni kell a pajzsmirigy alulműködését vagy túlműködését is. Ez alulműködésnél gyógyszeres terápiát jelent, ami alatt a hormonok pótlását kell érteni. A túlműködés kezelése történhet gyógyszeres, műtéti, vagy izotópos úton.

Akinek nincs igazolt laktóz- vagy gluténérzékenysége, arra ez nem feltétlen igaz, de igazolt táplálékérzékenységnél az étrendi változás, tehát a glutén- és laktózmentes diéta lassíthatja a folyamatot. Ilyen esetekben a Hashimoto-betegség kisebb eséllyel lesz heves.

Az autoimmun betegségek az esetek többségében nem gyógyíthatók, így egy olyan pajzsmirigynél, amely a gyulladás miatt már szinte teljesen elpusztult, egészen biztosan élethosszig tartó hormonpótlásra van szükség.

A Hashimoto thyreoiditis biztos megelőzésére nem létezik megoldás. Azoknak, akiknek a családjában van érintett, esetleg többen is szenvednek ebben a betegségben, érdemes szűrővizsgálatra elmenniük. Ilyenkor a probléma már tünetmentes állapotban kiderülhet.

Szövődményként pajzsmirigy-alulműködés vagy ritkább esetben -túlműködés jelentkezhet, nem kezelt esetben pedig ezek következményei is felléphetnek. Alulműködésnél magas TSH érték, fáradékonyság, vizesedés, hízékonyság, menstruációs zavarok, vetélés, esetleg szőrösödés fordulhat elő, továbbá szívritmuszavarok és emésztési zavarok.

A Hashimoto-betegséget Hakaru Hashimoto japán patológus és sebész írta le 1912-ben, a kórképet róla nevezték el Hashimoto thyreoiditisnek. A publikáció egy német szakfolyóiratban jelent meg, így a felfedezés kezdetben nem keltett visszhangot Japánban.

A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Koppány Viktória endokrinológus adjunktusnak.