Március 15. – Emlékezzünk rá mi is!

Március 15. az egyik nemzeti ünnepünk, igy következzen egy rövid áttekintés, mit is ünnepelünk ezen a napon?!

Március 15-én ünnepeljük a szabadságharc kezdetét. Ez a nap nemzetünk szabadságszeretetének jelképévé vált, valamint a szabadság utáni vágyunkat fejezi ki.

A kitört forradalom előzményei: a Magyar Királyság és az Osztrák Császárság együttesen alkották az Osztrák-Magyar Monarchiát, így uralkodó is közös volt. A magyar Országgyűlés nyelve sem magyar volt, hanem latin ill. német. Ezért is törekedtek a magyar rendek az önállóságra, sajnos ennek elérése csekély sikerrel zajlott.
A számos háború a magyar társadalmat megviselte, ezt az uralkodó is felismerte és engedményeket tett. Így bevezette a Ratio Educationis-t, a jobbágyok adóterheit is csökkentették. A magyar értelmiségben egyre fokozódott a gyűlölet az uralkodó iránt, már a trónfosztást tervezgették a nemesek.
1825-ös Országgyűlésen a központi kérdés a magyar nyelv hivatalos használata volt. Ekkor döntötték el, hogy megalapítják a Magyar Tudományos Akadémiát, ehhez Gróf Széchényi István egy éves jövedelmét ajánlotta fel.
1832-ben Kossuth Lajos megjelentette az Országgyűlési Tudósítások című lapot.
A magyarok egyre erősödő reformmozgalmát az uralkodó sem nézhette tétlenül, így sok nemest záratott be. De a mozgalmat nem tudta megfékezni, 1847-ben megalakult az ellenzéki Párt. Követelték a Parlamentnek felelős magyar kormány létrehozását, a sajtószabadságot, az egyesülési és gyülekezési szabadságot, Erdély Magyarországhoz csatolását, a közteherviselés bevezetését, a törvény előtti egyenlőség bevezetését, és hogy a nép is képviseltethesse magát a törvényhozás és a helytartósági választásokon.

Eljött március 15.-e, amikor a Pilvax kör tagjai, élükön Petőfi Sándor, Jókai Mór,Vasvári Pál elhatározták, hogy érvényt szereznek a sajtószabadságnak. Kinyomatták a 12 pontot és a Nemzeti dalt. Délután nagygyűlést hirdetett a Nemzeti Múzeum elé, ahol már több tízezer ember volt. A helytartótanáccsal elfogadtatták a követeléseiket és a tömeg követelte Táncsics Mihály kiszabadítását.
Este kivilágították a várost, a tömeg a Bánk bán előadást szakította meg. Elénekelték aSzózatot, Himnuszt. A forradalom vér nélkül győzött!

” A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
Esküszünk, 
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!”